Alakzatok

Alakzat
(lat. figura, gör. szkhéma)

A klasszikus és modern retorika egyik alapkategóriája. Nyelvi átalakító eljárás eredménye: a hangsoroknak, jelentéseknek, mondat- és szövegszerkezeteknek az expresszivitás érdekében történő megváltoztatása. A klasszikus és modern retorika standard modellje négy átalakító eljárást tart számon.

1. 1. adjekció (bővítés, hozzátoldás);
paralelizmus (párhuzam)
szerkezeti párhuzam: az egymás után következő sorok ugyanolyan szerkezetűek
gondolatritmus: az egymás után következő sorok ugyanolyan tartalmúak, ugyanarról szólnak
pl.:
Örökkön háborog a tenger
Örökkön zúgnak a lombok
Örökkön fájdalmas az ember...


figura etimologica

tőismétlés – kifejezhet:

• fokozást (szebbnél szebb
• ellentétet (hiszek hitetlenül)
• ugyanaz (látva lássalak)

khiazmus (keresztforma)

"Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység."


halmozás

• egymással rokon szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat sorolunk fel egymás után.

fokozás (klimax)

• olyan halmozás, ahol az egymás után következő szavak között intenzitásbeli különbség van, az érzelmi feszültség egyre nő.

csökkenés (antiklimax)

• Olyan halmozás, ahol az egymást követő elemek intenzitása egyre csökken.

poliszündeton (kötőszavak halmozása)

• Akkor beszélünk kötőszóhalmozásról, ha a tagmondatok, mondatrészek kötőszavak nélkül is megállnák a helyüket.
pl: "Most tél van és csend és hó és halál."


ellentét

• egymással ellentétes tartalmú elemek kerülnek egymás mellé
pl.: Nem is érzik a lepelt tehernek.


paradoxon (nem várt, hihetetlen)

• látszatellentét
pl.: Akinek sok barátja van, annak egy barátja sincs.


oximoron

• két ellentétes szót kapcsol össze
pl.: édes mostoha


refrén

• A vers állandóan, következetesen ismétlődő sora(i).
  lehet: változatlan ismétlés, illetve variáns

keret

• Olyan ismétlés, ahol az elején és a végén tér vissza a szöveg, illetve kép.
2. detrakció (elhagyás, csökkentés)

célzás, utalás (alluzió)

• Egy más alkotásra, eseményre, beszédhelyzetre való utalás. (pl.: Szigeti veszedelemben Vergiliusra utalás.)

kötőszóelhagyás (aszündeton)

• A szükséges kötőszók elhagyása, többértelművé teszi a szöveget.
3. transzmutáció (felcserélés)

szórendcsere (inverzió)

jelzőcsere (enallage)

pl.: vak szívű, hideg szemű barátok


késleltetés (retardáció)

költői kérdés

4. immutáció (helyettesítés);

körülírás

eufémizmus (szépítő kifejezés)

pl.: öregasszony helyett "idős hölgy"


kakofémizmus

"felesleges" durvaság.


nagyítás (hiperbola)

gúny

A stilisztikában a túlzással rokonítható fogalom. Valamely dolog, tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva mutatja be.

A négy átalakító eljárás a nyelvi szintek szerint a következő fő alakzat-típusokat hozza létre:

• hangalakzat (rím, alliteráció, szójáték)
• szóalakzat;
• mondatalakzat;
• gondolatalakzat;

A magyaros ütemhangsúlyos verselés

Jellemzői

• ez a ritmusrend a magyar irodalomban már a XVI. századtól megvan
• a lényege: hangsúlyos verselés kötött szótagszámú ütemekkel és sorokkal
• az ütemhangsúlyos vers gyakran rímel
• az ütemhangsúlyos versben a másik ritmusrend, az időmérték is sokszor felbukkan, és így sajátos ötvözetek és keverékek is létrejöhetnek (szimultán/bimetrikus verselés)
• a hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása
• a hangsúly: egy szótag hangerőtöbblettel történő kiemelése
• a magyar nyelvben a hangsúly a szó első szótagjára esik
• a szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására
• a versritmus (és a vershangsúly) nem feltétlenül esik egybe a szöveg természetes ritmusával és hangsúlyrendjével
• ha az eltéréseknél is a versritmust éreztetve mondjuk a szöveget, akkor rigmusszerűen, gépies ritmusban szavalunk
• a verssorok ütemszáma általában legalább 2, de akad együtemű verssor is

Ütem

• a hangsúlyos ritmusrendben az alapegység az ütem, mely 1-4 szótagból állhat
• az ütem fő eleme (az "arszisz") egy hangsúlyos szótag; ez általában az ütem első szótagja, de pl. kötőszóval vagy névelővel kezdődő ütemben a hangsúly a második szótagra (vagy még hátrábbra) is kerülhet
• a hangsúlyos szótagot az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük
• a hangsúlytalan szótagok (a "theszisz") száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az "x"
• a 4-nél több szótagból álló szavak a hangsúlyos versrendben mellékhangsúlyt kapnak, ennek jele a hosszú tompa ékezet (\)
• a hangsúlyos ritmusrendben minden ütemet kb. ugyanannyi idő alatt mondunk ki, függetlenül a szótagok számától

Például:

   / x  x  x  |     /   x    x   x
Beleestem, benne vagyok
A sor ritmusképlete: 4|4



Felező, kétütemű 4-es..........................................2|2
Kétütemű 5-ös......................................................3|2 vagy 4|1
Felező, kétütemű 6-os..........................................3|3
Kétütemű 6-os......................................................3|3 vagy 4|2
Kétütemű 7-es......................................................4|3
Felező, kétütemű 8-as..........................................4|4

A rím, a rímszerkezetek

A rím: a szavak szóvégi összecsengése. Járulékos költői eszköz; mind a hangsúlyos, mind az időmértékes versben megjelenhet, de a magyar verstörténetben a tagoló, majd az ütemhangsúlyos versben tűnt fel először.

Az azonos alakú szavak, ill. szóelemek rímeltetése bravúros lehet.

A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím. A nem rímelő ("rímtelen") sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.

A rím az elhelyezkedését tekintve végrím, de ritkábban a verssorok más helyein is előfordulhat, pl. belső rímként.

A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. A gyakoriak az 1-2 szótagosak, az ennél hosszabbak már bravúrosak.

FAJTÁI:

Tiszta rím: a rímelő egységek magánhangzója és mássalhangzó azonos.

• ragrím - a tiszta rím egy fajtája, a rímelést a toldalékok eredményezik
• önrím -  ugyanaz a szó ismétlődik

Asszonánc a tiszta rím ellentéte. A hangzás csupán némileg hasonló: a magánhangzón kívül teljes egyezés nincs.

• lágy asszonánc: hangtanilag közeli mássalhangzók vannak a rímelő szótag(ok)ban
• durva asszonánc: hangtanilag távoli mássalhangzók vannak a rímelő szótag(ok)ban

Rímszerkezetek


páros rím: a szomszédos sorok rímelnek

• egyszeri képlete: a a
• négysoros képlete: a a b b

keresztrím (váltó rím): 

• a rímpárok váltakoznak egymással
• egyszeri képlete: a b a b

ölelkező rím

• az egyik rímpár körülveszi a másikat
• képlete: a b b a (a a b c c b)

félrím

• félrím: csak a páros vagy páratlan sorok rímelnek
• képlete: x a x a (ritkábban: a x a x, vagy: a x a, vagy: a a x stb.)

bokorrím, halmazrím

• több egymás utáni sor rímel egymással 
• a 4-nél nagyobb számú rímcsoport neve: halmaz rím
• Képlete: a a a (a) ...

ráütő, rácsapó rím

• a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi
• képlete: x a x a a (vagy: a b a b b)

visszatérő rím

• a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel
• Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)

belső rím

• a rímelő egységek egyazon sorban helyezkednek el. Ennek változata a középrím, de a sor belseji rímhívó szó nem feltétlenül a metszet előtt helyezkedik el

Például:
             Az egyből kettő sohse lesz: magányos lelke meddő
               [...]
             a sorsod öt kemény pecsét - ne hidd, hogy föltöröd!
                                                             Babits Mihály: Kabala

középrím

• a sorközép a sorvéggel cseng össze.

Például:
             Kékek az alkonyi dombok, elülnek az esti galambok,
                    hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.
                                                             Babits Mihály: Új leoninusok

füzérrím, kapcsoló rím, láncrím

• a sorvéghez hasonló elemmel kezdődik a következő sor.

Például:
                                ... istenek felett
Én tégedet ...



hímrím

• a rímelő szavak ritmusa jambikus

nőrím

• a rímelő szavak ritmusa trocheus

HÁZI FELADAT
Mindegyik rímszerkezetre kérek példát írni! Tetszőlegesen választható, hogy tiszta rímmel vagy asszonánccal valósítod meg!

Strófaszerkezetek

Disztichon
– υ υ / – υ υ / – υ υ / – υ υ / – υ υ / – υ
– υ υ / – υ υ / –  // – υ υ / – υ υ / –


Szapphói strófa

– υ/ – –/ – υ υ/ – υ/ – υ
– υ/ – –/ – υ υ/ – υ/ – υ
– υ/ – –/ – υ υ /– υ/ – υ
         – υ υ/ – υ

Alkaioszi strófa

υ – υ – / υ – / υ υ / – υ / –
υ – υ – / υ – / υ υ / – υ / –
     υ – / υ – / υ – / υ – / υ
          – υ υ / – υ υ / – υ / – υ

Aszklepiadeszi strófa

– – / – υ υ / – // – υ υ / – υ / –
– – / – υ υ / – // – υ υ / – υ / –
– – / – υ υ / – // – υ υ / – υ / –
       – – / – υ υ / – υ / –

Anyegin-strófa

• jambikus strófa, 
• 14 soros, 
• rímképlete AbAbCCddEffEgg, 
• a nagybetűk nőrímek (tompa rímek): a rímelő szavak ritmusa trocheus 
• a kisbetűk hímrímek (éles rímek): a rímelő szavak ritmusa jambikus

Tercina

• rímképlete 3-as periódusú:  a b a   b c b   c d c ...
• eredetileg 11 szótagú ("hendekaszillabus"), 
• és a sorritmusa hatodfeles jambus

Szonett

• itáliai eredetű 14 soros versszerkezet
• ambivalens lírai tartalmak kifejezésére a leghatásosabb
• szakasztagolása a leggyakrabban 4+4+3+3 (az első 8 sor az oktáva, a következő hat sor a szextett)
• ritmikailag a sor eredetileg hendekaszillabus.

                          – – / – υυ / – υ / – υ / – υ

• a versforma két klasszikusa: Petrarca és Shakespeare.
• Petrarcánál az alapforma: 

                a b a b  a b a b  c d e  c d e (vagy: c d c  d c d)

• Shakespeare-nél az alapforma: 

                a b a b c d c d e f e f g g


Balassi-strófa

• a sorok szótagszáma 6-6-7 
• rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b

Haiku

• három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak)
• egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás  
• nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt
• az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem én-központú: A természeti jelenségek leírása nem a szubjektum állapotának megjelenítésére szolgál, csupán egyszerű rögzítése azoknak (szono mama /éppen ilyen/-elv)

HÁZI FELADAT:
Tetszőlegesen választott strófaszerkezetben írj verset!

Az időmértékes verselés

Az időmértékes verselés

• alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. 
• egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. 
• ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 stb., akár 8 morás verslábakat.

Az időmértékes ritmus:

• alapeleme a szótag (a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található)
• egységei a versláb (kólon) és a periódusok: a verssor és a strófa.

A szótag rövid: ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van.
A szótag hosszú: ha a szótagnak a magánhangzója hosszú vagy rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel.

/A kettőshangzók (azaz diftongusok, pl. "ei", "ou") a mai magyar köznyelvben már nincsenek, de a régi szövegekben (ill. az idegen nevekben, pl. Akhilleusz, Európa) előfordulhatnak, és a verstanban általában egy hosszú szótagot alkotnak, de két rövid magánhangzónak is tekinthetők.
A "kh" ("ch"), a "th" és a "ph" - az idegen nyelvek hangtani szabályait követve - egy-egy rövid mássalhangzónak számítanak./

Könnyítések:
Általános szabály, hogy a sor belsejében a rövid szótag helyett állhat hosszú szótag.
A sorvégi hosszú helyén állhat rövid szótag.
A legfontosabb sajátosság a magyar versben: az "a" névelő hosszú is lehet (összefüggésben azzal, hogy az "az" későbbi változata.) A magánhangzók időtartamát a költői szabadság gyakran megváltoztathatja. Egy zárhang (p, t, k, b, d, g) és egy likvida (r vagy l) kapcsolata rövid lehet, pl.: apraja, atlasz.–Egy soron belül a lejtésirány (emelkedés vagy ereszkedés) általában nem változik.
A klasszikus időmértékes vers eredetileg nem ismeri a rímet, a hangsúlyt és az alliterációt.

Verslábak:
Emelkedő verslábak
jambus: U — (rövid-hosszú)
anapesztus: U U — (rövid-rövid-hosszú)
bacchius: U — — (rövid-hosszú-hosszú)
paeon 4: U U U — (rövid-rövid-rövid-hosszú)
ionicus a minore: U U — — (rövid-rövid-hosszú-hosszú, [ejtsd: jonikusz a minore]) 
epitritos 1: U — — — (rövid-hosszú-hosszú-hosszú)

Ereszkedő verslábak
trocheus: — U (hosszú-rövid)
dactilus: — U U (hosszú-rövid-rövid)
antibacchius: — — U (hosszú-hosszú-rövid)
paeon 1: — U U U (hosszú-rövid-rövid-rövid)
ionicus a maiore: — — U U (hosszú-hosszú-rövid-rövid [ejtsd: jonikusz amajóre])
epitritos 4: — — — U (hosszú-hosszú-hosszú-rövid)

Semleges verslábak
pyrrichius: U U (rövid-rövid)
tribrachis: U U U (rövid-rövid-rövid)
spondeus: — — (hosszú-hosszú)
bi-pyrrichius vagy proceleusmaticus: U U U U (rövid-rövid-rövid-rövid)
amphibrachys: U — U (rövid-hosszú-rövid)
creticus: — U — (hosszú-rövid-hosszú)
paeon 2: U — U U (rövid-hosszú-rövid-rövid)
paeon 3: U U — U (rövid-rövid-hosszú-rövid)
pentabrachis: U U U U U (rövid-rövid-rövid-rövid-rövid)
choriambus: — U U — (hosszú-rövid-rövid-hosszú)
dijambus: U — U — (rövid-hosszú-rövid-hosszú)
ditrochaeus: — U — U (hosszú-rövid-hosszú-rövid)
antispastus: U — — U (rövid-hosszú-hosszú-rövid)
molossus: — — — (hosszú-hosszú-hosszú)
epitritos 2: — U — — (hosszú-rövid-hosszú-hosszú)
epitritos 3: — — U — (hosszú-hosszú-rövid-hosszú)
dispondeus: — — — — (hosszú-hosszú-hosszú-hosszú)






HÁZI FELADAT


Mindegyik verslábra legalább egy példát keressetek!
A példa állhat két-három szóból is, de önálló szavak legyenek, tehát ne egy kétszótagos szó és még egy fél szó.
Pl.: jambus: banán - jó példa
      ....ban áll - nem jó példa (jambus egyébként, de most önálló szavakat kérek)

Szókincs

József Attila Kései sirató c. versének első versszaka:

Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik,
elnyújtóztál a halál oldalán
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállítani téged.
De nem futja, már látom, az időből.

A 3. sor szövegvariációi:

„Mint utolsó ringyó, ha odaintik",

„Mint kitaszított lány, ha odaintik",

„Mint lenge könnyű lány, ha odaintik,".

Milyen jelentésváltozást eredményez?

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Johann Wolfgang von Goethe: A vándor éji dala c. versének fordításainak összehasonlítása tanulságos a szókincs hatásai szempontjából.

Az eredeti:

Über allen Gipfeln

Ist Ruh,

In allen Wipfeln

Spürest du

Kaum einen Hauch;

Die Vögelein schweigen im Walde.

Warte nur, balde

Ruhest du auch.

Szó szerint:

Minden (hegy)csúcson

nyugalom van,

minden (fa)csúcson

érzel

alig egy leheletet;

A madárkák hallgatnak az erdőben.

Várj csak, nemsokára

Megnyugszol te is.

Műfordítások:

Minden csúcson béke,

nem fú

szél, lomb beszéde

halk szavú,

súg; fogy az út...

Madár se szól. Csend öle, lágy nesz,

várj, hamar átvesz,

múlsz te is: tudd!

Immár minden bércet

csend ül.

Halk lomb, alig érzed,

Lendül:

Sohajt az éj.

Már búvik a berki madárka,

Te is nemsokára

nyugszol, ne félj...

A szikla-tetőn

tompa csönd.

Elhal remegőn

odafönt

a szél lehellete is.

Madárka se rebben a fák bogára,várj,

nemsokára

pihensz te is.

Ott nyugszik a csúcsokon

a csend.

És itt a lombokon

alig leng

szellő, ha sejted is.

Az erdőn is hallgat a kis madár.

Várj csak, nemsokára már

megnyugszol te is.

Csupa béke minden

orom.

Sóhajnyi szinte

a lombokon

a szél s megáll.

A madár némán üli fészkét.

Várj, a te békéd

Sincs messze már.

Valamennyi ormon

Tág csend.

Mindannyi lombon

Átkereng

A gyönge szél.

Madárnép gunnyad az ágra.

Várj, nemsokára

Nyughatsz, ne félj.

Már minden ormot

Csend borít,

A fákon a lombot

Alig

Járja a szél:

Madarak csendje az erdőn.

Érted is eljön,

Várj csak, az éj.

Már a hegyvidéken

mély csend,
Fenn, az ágvégen
sem reccsent
a fán semmi nesz.
A kis madarak csalitosban.
Várj, hamarosan
te is megpihensz.

 Csend van a dombokon
immár,
és a lombokon 
át ím’ jár
könnyű, halk fuvallat.
Kis madárkát rejti az erdő.
Várj csak, majd eljő
tán a nyugalmad.

Csend lepi a bércet,
most hull,
a fán sem érzed,
hogy mozdul
puha, halk lehelet. 
Erdőbe bújt a madárka.
Várj, nemsokára
békéd megleled. 

Fordítók: Szalki Bernáth Attila,Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Tandori Dezső, fordítók a neten

HÁZI FELADAT

1. Legalább a tíz szinonimáját, rokonértelmű kifejezését gyűjtsd össze az alábbi szavaknak, kifejezéseknek:
csend, nevet, fiatal nőnemű ember, szerelmes

2. Gyűjts érzelmeket kifejező szavakat!

3. Nézd át a fenti fordításokat, és válassz: számodra melyik a legvészjóslóbb! /Na, mit szóltok a szóhoz? :)/
Melyik tükröz a legtöbb veszélyérzetet?

Helyesírás gyakorlásához

http://www.ementor.hu/?q=node/47
http://share.snacktools.com/5D5CDC86AED/fa4a352774daf8026c5fda86edq205063

Mi a költészet?

A költői művek vagy költői szövegek általános elnevezése a költemény, a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a vers. Formája szerint valamennyi költői művet verses vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a prózai vagy prózában írt művekkel.

A költemények fő jellemzői:

• a képiség, a hasonlatok, metaforák és számos más költői eszköz használata; 
• (részben ezzel összefüggésben) a megfontolt szóválasztás; 
• a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, mely 
• vagy a hangsúlyok bizonyos mintázatba rendezésével (hangsúlyos verselés), 
• vagy a hosszú és rövid szótagok váltakoztatásával (időmértékes verselés) áll elő (erre csak azon nyelvek alkalmasak, melyekben vannak hosszú magánhangzók, mint például a görög és a magyar – más nyelvekben a hangsúlyos verseléssel imitálják);
• a rím;
• a (beszélt vagy írott) szöveg formai tulajdonságai. 

A beszéden alapulnak a szöveg metrikai viszonyai; a vers nyomtatott formában való megjelenése pedig nemcsak a vizualitás területén játszhat szerepet, de az értelmezést is befolyásolhatja.

Egy nyelv jellegzetességei befolyásolják, hogy a költők milyen formai megoldásokat részesítenek előnyben. Az irodalmi hagyomány és a művészeti korstílus többé-kevésbé szintén hatással van egy-egy alkotó munkájára.

Tematika

A félév során az alábbiakkal foglalkozunk egy vagy több órában:

Követelmények, elvárások tisztázása; Mitől vers a vers?

A szókincs szerepe

Az időmértékes verselés

A magyaros verselés

A rím fajtái

Rímszerkezetek

Strófaszerkezetek

Alakzatok

Szóképek

A metafora

A szinesztézia

A metonímia